KlausenMusik 2024
Örökkévalóság

Szent Mihály Egyházközség

A kolozsmonostori apátságot I. Béla 1060–1063-ban alapította. Ekkor Kolozsvár még falu volt, amelyet III. Béla 1192-ben az apátságnak ajándékozott, majd 1275-től a gyulafehérvári püspök birtokát képezte. 1177-ben már Kulusvár a neve, 1213-ban pedig Castrenses de Clus. Legkésőbb a 12. században épülhetett temploma, de az első adat csak 1214-ből ismeretes: „Iobbagiones ecclesiae de Clus”. Ez a templom a mai ferences templom őse, itt volt a plébániatemplom. 1313-ban már főesperesi hely: Benedek a főesperes-plébános.

Az 1300-as évektől kezdték építeni a monumentális Szent Mihály-templomot, amely átvette a plébániatemplom szerepét, és a régi épület a Karolina-téri domonkosoké lett, a mai ferences templom helyén. Az 1349-es évi búcsúengedély már a templom berendezését segélyezte. Két tornyot terveztek, de csak egy épült fel.

A reformáció idején a templomot lutheránusok, reformátusok, majd unitáriusok használták 1716-ig, amikor Habsburg hatalmi döntéssel a katolikus egyház visszakapta.

Plébánosai közül kettőt püspökké szenteltek: Lönhart Ferencet (1864–1875) és Márton Áront (1936–1949).

Plébániaház

A Főtér 15-16. szám alatt található plébániaház nagy, egyemeletes épülete csak külsőleg egységes. Valójában törzsépülete is két különböző időben, negyedszázados különbséggel (1450, 1477) épült. Déli szárnya négy, emeleten lévő ablakos homlokzata — a plébániaház mai kapujától kezdve — már reneszánsz stílusú, és jó fél századdal a plébániaház után épült.

Az épület legrégebbi része az Unió utcai sarokhoz közeli vége. Ez 1450-ből származik, építtetője Schleunig Gergely plébános volt. Az ő emlékét őrzi a kapubejárat feletti oroszlános, G.S. monogrammal ellátott címer. Valamikor, a kapualjban gót betűs emléktábla utalt az építés idejére. A következő olvasható rajta:

Ezt az épületet építtette Szent Mihály főangyal tiszteletére tisztelendő Slevnig Gergely, a törvény, tudomány és szabad művészetek koszorúsa, ez időben kolozsvári plébános, különösen előrelátó Veres Tamás és Slevnig Lőrinc városi bíró urak, az Ő nagyatyja és szülői és más jó emberek javaiból, akiknek jutalma el van téve az egekben. 1450.

A kapualj átépítésekor az emléktáblát a plébániaház déli szárnyának földszintjén, a térre nyíló egyik üzlet északi falába helyezték át, majd onnan az udvar nyugatra néző falába.

Az épületet 1477-ben bővítették ki egy újabb szárnnyal, szintén Schleunig megbízásából. A reformáció idején az unitáriusok birtokába került, itt élt Dávid Ferenc, déli szárnyába költözött be az Unitárius Kollégium. 1566-tól 1716-ig az összes unitárius püspök itt lakott.

A 19. század második felében az épülettel összeépítették a szomszédos négyablakos polgárházat. Ennek bejárata, amelyen az építés évszáma (1799) is látható, ma az egész Plébánia főbejárata. A kapu felett egy Szent Mihályt ábrázoló dombormű látható. Az emeleti ablakok között egy 1773-ból származó barokk emléktábla látható, amely II. József trónörökös látogatásának állít emléket.